Nedves, sós vagy egyenetlenül szívó falon a legjobb festék is leválik, ezért a festés a fal nedvesség mérésével és vizsgálatával kezdődik. Laza falon ugyanez a helyzet, és a festék nemcsak leválhat, hanem foltosodhat vagy krétásodhat is; ilyenkor az újrafestés sem segít, amíg a kiváltó okot meg nem szünteted. A vizsgálat azt deríti ki, mi a fal anyaga, mennyire szilárd, mennyire szív, mennyi nedvesség és só van benne, és mennyire sík. Sorra vesszük a vizsgálati módszereket, a mérések menetét, és azt is, mit jelentenek az eredmények.
Miért kell a falat festés előtt megvizsgálni?
Az alapfelület vizsgálatának célja, hogy a fal tulajdonságait megismerve olyan technológiát és munkasorrendet válassz, amely a tartóssági, esztétikai és higiéniai igényeknek is megfelel.
A vizsgálat gyakran talál olyan hibát, „betegséget”, amelynek okát előbb fel kell deríteni: a felújítás csak a kiváltó probléma javítása után kezdhető meg. Régi épületek visszatérő baja a szigetelés nélküli vagy tönkrement szigetelésű falak elvizesedése, ami a festést, a vakolatot, időnként a falazóanyagot is tönkreteszi.
A vizes fal nemcsak a festést rontja:
- egészség: a párás, nyirkos lakótér hosszú távon árt, asztmát és reumás panaszokat is kiválthat,
- fűtés: a nedves fal rosszul szigetel, és minél jobban terjed a vizesedés, annál rosszabbul, a kifűtés tehát tetemes többletköltséggel jár,
- fagy: télen a falban felgyűlt víz miatt a fal kifagyhat,
- sók: a felszín közelében összegyűlő sók tönkretehetik a vakolatot, később magát a falazatot is, szélső esetben egy fal vagy épületrész statikai állékonysága is megszűnhet,
- penész: a folyton jelen lévő pára lecsapódik a szerkezeteken, ahol gombák és baktériumok telepednek meg.
Az alapfelület-vizsgálat öt módszere
Az alapfelületet öt módszerrel vizsgálod: szemrevételezéssel, mechanikai vizsgálattal, nedvesítési próbával, a kémiai jellemzők mérésével és műszeres felületvizsgálattal.
| módszer | mit állapít meg |
|---|---|
| szemrevételezés | repedések, egyenetlenségek, hiányok, a régi bevonat típusa, a felület „betegségei”, a hordképesség, a munkát nehezítő tényezők |
| mechanikai vizsgálat (roncsolásos) | a falszerkezet és a vakolat kapcsolata, az alapfelület anyaga, a régi bevonat tapadása és hordképessége |
| nedvesítési próba | hogyan reagál a régi bevonat és a javítóanyag a vízre |
| kémiai jellemzők mérése (indikátorral) | lúgos kémhatás, oldott sók mennyisége |
| műszeres vizsgálat | az alapfelület és a bevonat nedvességtartalma, a helyiség relatív páratartalma, a szívóképesség |
Szemrevételezés és mechanikai vizsgálat
A szemrevételezés az első vizsgálat: már ebből megállapítható a repedések sűrűsége, nagysága és iránya, a felület érdessége és egyenetlensége, a hiányok mértéke, a régi bevonat típusa és a felület betegségei.
Amit szemrevételezéskor nézel:
- repedések: milyen sűrűn futnak, mekkorák, merre tartanak,
- az érdesség, a felületi egyenetlenségek,
- a felület hiányosságainak mértéke,
- milyen bevonat van most a falon: meszelés, tapéta, enyves festék vagy műgyanta diszperziós festék,
- milyen „betegség” látszik, és mi okozhatta: beázás vagy leázás, anilines átvérzés, rozsda- és koromfolt, salétrom, olajfolt, penész,
- elbírja-e még a régi réteg az újat, vagy már krétásodik, kopik, berepedezett, táskás,
- mennyire tagolt a felület, és mi lassítja a munkát: lépcsőház, homlokzat, sok nyílászáró.
A felületi egyenetlenség súrolva érkező fényben látszik igazán. A L’Outil Parfait Ledes surlófény lámpa nyéllel (angyal lámpa) akkumulátoros, kábel nélküli kontrollámpa, három keskeny sugárszögű LED-del, falra és mennyezetre is, legfeljebb 3 m magasságig telepíthető, egy töltéssel akár 5 órán át működik. Magasabb falhoz és mennyezethez az Angyal lámpa teleszkópos hosszabbító, 2×1,5 m való: alumíniumcsöves rúd bütykös zárral és csúszásmentes gumifogantyúval, amely a ClipSystem, ErgoLiss és OP Process szerszámokhoz is illeszkedik. Rosszul megvilágított sarkokban, szekrény mögött, lépcsőházban a SPECIALIST+ LED fejlámpa, 120 lumen szabadon hagyja mindkét kezed.
A mechanikai vizsgálat már roncsolásos. Ezzel állapítod meg:
- tapad-e még a vakolat a falszerkezethez: ha kopogtatásra kong, már elvált a téglától,
- miből készült az alap: gipszkarton, beton, farost, vályog, agyag, vagy valamelyik habarcs (mész, cement, cementtel erősített mész),
- hogyan fogja a régi festéket az alap: helyenként leválik, táskás vagy leveles-e,
- elbírja-e a régi bevonatrendszer a következő rétegeket, vagy el kell távolítani.
Nedvesítési próba: hogyan reagál a régi festék a vízre?
A nedvesítési próba megmutatja, hogyan reagál a felújítandó bevonat a vízre: feloldódik-e a kötőanyaga, duzzad-e, hólyagosodik-e.
A próbával kiderül:
- oldódik-e a régi réteg kötőanyaga a víztől (enyves festéknél, praktikolornál ez jellemző),
- ha a bevonatot rosszul készítették elő, a víz átjut rajta az alapig, ott duzzadást okoz, és a felület hólyagos lesz,
- a gyenge javítóanyag a nedvességtől megdagad, hólyagot vet, akár meg is reped,
- hólyagosodás akkor is jelentkezhet, ha a bevonatrendszer valamelyik rétegében nedvességre duzzadó, kötőképességét vesztő kötőanyag van (például rosszul eltávolított enyves festékre vagy tapétaragasztóra felhordott festék).
Hogyan mérd a fal szívóképességét?
A fal szívóképességét mérőcsővel méred: a falra ragasztott mérőlap 15 perc alatt felvett vízmennyiségét olvasod le ml-ben, 1, 5, 10 és 15 percnél rögzítve.
A szívóképességet a vakolat saját térfogatának százalékában adjuk meg: ennyi vizet vesz fel, és ennyit ad le újra.
| vakolat | vízfelvétel |
|---|---|
| nagyon erősen szívó (például gipszhabarcs vakolat) | 40–50 térfogat% |
| közepes szívóképességű | 15–25 térfogat% |
| felület-előkezeléssel, impregnáló mélyalapozással | 10 térfogat% alá csökkenthető |
Ha a vakolás technológiája hibás volt, a fal foltokban eltérően szívhat, és ez a festéken foltként jelenik meg, ezért a szívást még festés előtt ki kell egyenlíteni.
A mérés menete:
- A mérőlap ragasztófelületét minden használat előtt tisztítsd meg és szárítsd meg.
- A butilkitt csíkot egyenletesen hordd fel a ragasztandó felületre.
- A mérőlapot rányomással helyezd a vizsgált felületre úgy, hogy a mérőcső függőlegesen álljon (vízzáró rögzítés).
- Töltsd fel vízzel a legfelső mérőcsíkig.
- Indítsd az időmérést. Ha a vízoszlop 10 ml-re süllyed, azonnal töltsd vissza 0 ml-ig, és írd fel az időt. Ezt a 15. percig ismételd.
- A felszívott vízmennyiséget ml-ben rögzítsd 1, 5, 10 és 15 percnél (az eredmény ml/idő).
- A mérés végén a mérőlapot spatulyával óvatosan távolítsd el, és a butilkitt maradékát mind a mérőlapról, mind a falról tisztítsd le.
A mérőlap felülete 0,0075 m² (150 x 50 mm), a mérés pontossága 20 °C-on 1/10 ml. Mivel a 10 cm magas vízoszlop 0,01 bar-os statikus nyomása elhanyagolható, a leolvasott eredményt közvetlenül a szabványos „w” értékhez, vagyis a kapilláris vízfelvételi együtthatóhoz lehet hasonlítani. A módszer minden sík, ásványi, kapillárisaktív vagy víztaszítóvá tett (hidrofobizált) építőanyagon használható, és a fugahabarcs és a falazóelem közötti különbség is kimérhető vele, tehát a teljes felület vízfelvétele meghatározható.
Fal nedvesség mérése: egyensúlyi nedvességtartalom és páratartalom
A fal nedvességét műszerrel méred: műszeres vizsgálattal megállapítható az alapfelület és a bevonatrendszer nedvességtartalma, a helyiség relatív páratartalma és a fal szívóképessége.
Egy vakolatban mindig marad valamennyi nedvesség. A friss, nedves vakolat az egyensúlyi nedvességtartalomig, a légszáraz állapotig szárad. Az egyensúlyi nedvességtartalom az a nedvességtartalom, amely az adott hőmérsékleten és légnyomáson egyensúlyban van a levegő nedvességével. Ha a vakolat nedvességtartalma kisebb ennél, a különbséget felveszi a levegőből, ha nagyobb, száradás közben leadja. Ez a folyamat a gipszes habarcsoknál és a gipszkarton lapoknál a legintenzívebb.
A páratartalom két számmal írható le:
- abszolút páratartalom: hány gramm vízgőz van valójában egy köbméter, adott hőmérsékletű levegőben (g/m³),
- relatív páratartalom: a tényleges vízgőztartalom a telített levegő vízgőztartalmához viszonyítva, százalékban.
A relatív páratartalom = 100 x abszolút nedvesség / telített levegő nedvessége. Egy példa: 21 °C-on a levegő legfeljebb 18,4 g vízgőzt tartalmazhat. Ha a helyiségben 11,96 g-ot mérsz, a relatív páratartalom 65%.
A meleg levegőben több pára fér el, mint a hidegben; amint a hőmérsékletéhez tartozó telítettséget eléri, a többletet már nem bírja pára alakban megtartani, és az kicsapódik.
A fal pórusrendszere a festés szempontjából is számít. Egy festékréteg sem zárja le teljesen a falat: a pára átjutását fékezi, a páraáteresztést kisebb-nagyobb mértékben rontja, de meg nem szünteti. A pára mindig a magasabb páratartalmú tér felől a szárazabb felé vándorol, lakóépületben általában belülről kifelé.
Két mérőszám írja le ezt a viselkedést. A fal légáteresztő képessége megadja, hány m³ levegő jut át óránként 1 m² falon, ha a két oldal között 9,8 Pa (1 mm vízoszlopnyi) a nyomáskülönbség. A festékbevonat páraáteresztési tényezője grammban mondja meg, mennyi vízgőz halad át óránként 1 m² adott vastagságú bevonaton, 133,3 Pa (1 higanymilliméter) nyomáskülönbségnél.
Harmatpont: mikor csapódik le a pára a falon?
A pára akkor csapódik le a falon, ha a fal felülete a levegő harmatponti hőmérsékletén vagy annál hidegebb.
Harmatpontnak azt a hőmérsékletet nevezzük, amelyen a hűlő levegő relatív páratartalma eléri a 100%-ot: ennél hidegebb közegben már víz válik ki belőle. Egy hideg fal mellett ez úgy zajlik, hogy a felülethez simuló levegőréteg lehűl, túltelítődik, és a többlet nedvesség vízként kiül a falra.
Harmatponti hőmérsékletek (°C), a levegő hőmérséklete és relatív páratartalma szerint:
| levegő (°C) | 40% | 50% | 60% | 70% | 80% | 90% |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 10 | -3,0 | 0,0 | 2,6 | 4,8 | 6,7 | 8,4 |
| 12 | -1,2 | 1,9 | 4,5 | 6,7 | 8,7 | 10,4 |
| 15 | 1,5 | 4,7 | 7,3 | 9,6 | 11,6 | 13,4 |
| 18 | 4,2 | 7,4 | 10,1 | 12,4 | 14,5 | 16,3 |
| 20 | 6,0 | 9,3 | 12,0 | 14,4 | 16,4 | 18,3 |
| 22 | 7,8 | 11,1 | 13,9 | 16,3 | 18,4 | 20,3 |
| 24 | 9,6 | 12,9 | 15,8 | 18,2 | 20,3 | 22,3 |
| 26 | 11,4 | 14,8 | 17,6 | 20,1 | 22,3 | 24,2 |
A harmatpont itt a levegő hőmérsékletéből és relatív páratartalmából számolt közelítő érték, tized fokra kerekítve.
Egy példa a táblázatból: a 22 °C-os, 60% relatív páratartalmú szobalevegőből 13,9 °C-os falfelületen már kicsapódik a pára. Ekkora különbség télen könnyen kialakul a fűtött levegő és a hideg falszerkezet között.
- Külső páralecsapódás: a határoló szerkezet külső felülete hidegebb a levegő harmatpontjánál (hűvös reggel).
- Belső páralecsapódás: a helyiség felőli falfelület hűl a szobalevegő harmatpontja alá; a nagy páratartalmú vizes helyiségekben ez a leggyakoribb.
A páralecsapódást a felület hőmérséklete és a levegő relatív páratartalma dönti el, ezért a szellőztetésen és a hőszigetelésen múlik.
Ha a hideg belső falon rendszeresen lecsapódik a pára, és a szellőztetés elmarad, előbb-utóbb penész telepszik meg rajta, jellemzően a függőleges és vízszintes sarkokban, a födém csatlakozásánál. Végleges megoldást csak az ok megszüntetése ad: a falat kívülről kell hőszigetelni, utána a belső felületet szakszerűen gombátlanítani, és néha a fűtést is felül kell vizsgálni.
Sótartalom és salétromosodás vizsgálata
A fal sótartalmát a vízoldható sók tömegszázaléka alapján sorolod be, és tesztpapírral tájékoztató jelleggel magad is megmérheted.
A fal felső, párologtató sávjában jelentkező vizesedés és vakolatmállás mögött legtöbbször só áll. A sók magukhoz vonzzák a nedvességet (higroszkóposak); amikor a vízzel együtt a párolgási zónába jutnak, kikristályosodnak, és a kristály több helyet foglal, mint az oldat: elsősorban ez a tágulás bontja szét az anyagot. Mivel a feldúsult só a levegő párájából is vizet szív magába, a fal vizesnek látszhat ott is, ahonnan a víz a szerkezetben már jóval lejjebb húzódott.
| sószennyezettségi fokozat | vízoldható só |
|---|---|
| sómentes | 0,1 tömeg% alatt |
| kissé sószennyezett | 0,1–0,5 tömeg% |
| sószennyezett | 0,5–1,5 tömeg% |
| erősen sószennyezett | 1,5 tömeg% felett |
A legfontosabb falkárosító sók, fém és savmaradék szerint rendezve (az „igen” jelzi, melyik vegyület tartozik közéjük):
| fém | szulfát | klorid | nitrát (salétrom) | karbonát |
|---|---|---|---|---|
| nátrium | igen | igen | igen | igen |
| kálium | igen | igen | igen | igen |
| kalcium | igen | igen | igen | |
| magnézium | igen | igen | ||
| ammónium | igen |
Sóelemzés tesztpapírral. Az eredmény csak tájékoztat: abban segít, hogy eldöntsd, kell-e laborvizsgálat vagy szakértő.
- Végy habarcsmintát vagy falazóanyagot (ne a sókivirágzást, és ha lehet, ne vakolatmintát), és kalapáccsal törd össze, amilyen finomra csak lehet.
- 10 g anyagot tegyél az üvegedénybe, töltsd fel desztillált vízzel az edény feléig (50 ml), és rázd össze erősen.
- Borkősavval állítsd be a pH-t 5-re, és pH-tesztpapírral ellenőrizd (magasabb pH-nál adagolj még).
- A dobozból mindig csak egy tesztpapírt vegyél ki, és azonnal zárd vissza. A tesztmezőt ujjal ne érintsd, mert meghamisítja az eredményt.
- Mártsd a papírt 1 másodpercre a mérőoldatba úgy, hogy az összes reakciózóna elmerüljön, aztán rázd le róla a folyadékot.
- 1 perc múlva a reakciózóna színét rendeld hozzá a címke színsorához. Az ehhez tartozó érték mg/l-ben értendő; a tömegszázalékot a tesztkészlet saját táblázata adja, és ezt vesd össze a fenti besorolással.
A salétromosodás a fal felső zónájában jelentkezik, ahol a kapillárisokban vándorló víz elhagyja a falat, a magával vitt sókat viszont a vakolatban, később a falazatban hagyja. A sók feldúsulnak, és a kipárolgási felületen „kivirágoznak”. A higroszkópos salétromsó a levegőből is nedvességet vesz fel: ilyenkor a vakolatból vett minta nedvesebb, mint a falazat. Ha a fal gyakran szárad ki és vizesedik vissza, a kristályosodás nyomása először a vakolatot morzsolja szét, aztán egyre beljebb hatol, a falazatba. Ezért ilyen sóknál az első feladat a kapilláris víz és vele a sók visszaszorítása a felülettől.
Honnan jön a nedvesség a falban?
A falba a nedvesség a talajból, páralecsapódásból, használati és üzemi vízből, építési nedvességből, csapadékból, vízgőzdiffúzióból és higroszkópos hatásból kerülhet.
- Talajvíz és felszívódó nedvesség: a hajszálcsövek a kapilláris hatás miatt egyre feljebb húzzák a talaj nedvességét a falban. A talajvíz közelsége, a fallal való közvetlen érintkezése erősen megnöveli a terhelést, és a víz a sókat is felviszi a kipárolgás helyére.
- Az épület szerkezete: a felvizesedés a falazóanyag sűrűségétől függ. Kemény, tömör kőben sokkal kisebb, a nagy hézagtérfogatú anyag nagyon sok vizet tárol, ott a kifagyás veszélye nagy. Vályog- és vert fal a víztől magától is károsodhat, hosszabb távon szétmállik. A hibás vagy hiányzó csapadékelvezetés a vizet koncentráltan a falak alá juttatja, a fal felé lejtő járda pedig a falra vezeti, ami a fal alsó zónájában fagykárt okozhat.
- Használati és üzemi víz: fürdőben, zuhanyzóban, WC-ben, konyhában a mindennapi használat csak időnként és kevés vizet juttat a falba, vegyileg ez nem jelentős; egy üzemi konyha vagy mosoda viszont folyamatosan, nagy mennyiségben terheli a szerkezetet, és a vízben lévő vegyi anyagok miatt ez sokkal veszélyesebb.
- Higroszkópos nedvesség: a szerkezet kalcium-klorid- vagy kalcium-nitrát-tartalma a levegő páráját magába szívja, ami térfogat-növekedéssel és szerkezeti károsodással jár.
- Párásodás: szerkezeti szempontból a hiányzó padlószigetelésen át érkező talajpára okozza hosszú távon a legnagyobb problémát, és ezt a legnehezebb megszüntetni.
A lábazati zónában a felszívódó kapilláris víz telítetté teheti a falat (faltőbe csurgó esővíz, rosszul működő esővízkiköpő, befelé lejtő járda), és télen a naponta akár többször ismétlődő fagyás jelentős kárt okoz. Hasonló kárt okozhat a nem fagyálló lábazati falban a vízhatlan lemezszigetelés alatt feltorlódó kapilláris víz is.
A fal síkbeli eltérésének és szilárdságának ellenőrzése
A fal síkja 3 méteres szakaszon, bármely irányban mérve legfeljebb ±0,3 cm-t térhet el, a sarkok és élek pedig méterenként legfeljebb ±1 mm-t a függőlegestől, illetve a vízszintestől.
Ehhez egy 3 m-es egyenes léc, vonalzó és mérőeszköz elég. A 3 m-en mért ±0,3 cm-nél nagyobb eltérés gletteléssel már nem javítható, csak kőművesmunkával.
A sarkok és élek függőlegességét és vízszintességét vízmértékkel ellenőrzöd. A Specialist+ mágneses vízmérték, 60 cm 2 mm vastag vázzal, ütésálló, levehető gumis végzárókkal készül, amelyek a falnak támasztva is stabilan tartják, és minden darabját elektronikusan tesztelik.
A felületi érdességet a vakolat homokjának szemcsemérete, a kis lyukak és hajszálrepedések okozzák, és gletteléssel vagy csiszolással csökkenthető. A gletteléshez a Glettvas dupla bi-flex 40 x 11 cm L’Outil Parfait kettős pengéje anyageltávolítás nélkül simít laposra, edzett rozsdamentes acél pengével (0,3 mm) és lemezzel (0,6 mm).
A szilárdság: falazóhabarcsnál a nyomó-, vakolatnál a tapadószilárdság a fontosabb. Laza, morzsolódó, gyenge felületen a festék nem tud megkapaszkodni, ezért ilyen falat festeni tilos. A tapadás csak akkor jön létre, ha a festék és az alap közötti tapadóerő (adhézió) nagyobb, mint az alap saját összetartó ereje (kohézió). Hogy a festék mennyire kapaszkodik meg, azon múlik, mennyire tudja benedvesíteni az alapot. A pigmenteknek és a hígítóknak kicsi a tapadóerejük, ezért kell a festékbe kötőanyag: ha túl kevés, a festék letörlődik vagy lemállik.
Ha tetszik a cikk, támogass minket egy lájkkal.
Kémhatás: miért számít, hogy lúgos a fal?
A habarcsvakolatok kötőanyagai (kalcium-hidroxid, cement) lúgosak, és ez a lúgosság évek alatt sem szűnik meg teljesen, ezért a friss vakolat csak lúgálló, el nem szappanosítható festékkel festhető.
A fal lúgosságát indikátorral állapítod meg. Az építőiparban használt anyagok túlnyomó többsége lúgos, ezt közömbösíteni kell, mert az erős lúg roncsolja a festék kötőanyagát, és a felület idővel elkrétásodik, kopik. Egyes festékek és színezőanyagok kifejezetten érzékenyek a kémhatásra (szilikon- és szilikátfesték, enyves festék, a nem lúgálló pigmentek elszíneződnek). Indikátorral az oldott sók mennyisége is megállapítható.
Ahogy a kötőanyag kikeményedik, a lúgosság csökken, de mészcement vakolatnál ez lassú: a kémiai átalakulás akkor sem áll le, amikor a vakolat már légszáraz és egyensúlyi nedvességű, hanem még nagyjából fél évig folytatódik. Elszappanosítható kötőanyagú festéket ezért csak 1–2 év elteltével szabad használni. Ha nem lehet várni, a felületet fluátozni kell: a magnézium- és/vagy hidrogén-szilikofluorid híg vizes oldata semlegesít, és közben a pórusokat is tömíti.
A kémhatás csak nedvesség jelenlétében mérhető és reakcióképes. A mélyalapozás akadályozza a nedvesség mozgását, így a felület reakcióképességét is csökkenti.
Hideg, párás időben a vakolat nem szárad ki, és amíg a pórusai tele vannak vízzel, a benne lévő mész nem jut hozzá a levegő szén-dioxidjához. Ilyenkor káros kémiai folyamatok zajlanak, a mész egy része vízben oldható kalcium-hidrogén-karbonáttá alakul. Hasonló károkat és sókivirágzást okoz a levegő agresszív anyagainak (például kén-dioxid) reakciója a vakolat kötőanyagaival.
Gyakori kérdések
Hogyan történik a fal nedvesség mérése festés előtt? Műszerrel: a műszeres vizsgálat az alapfelület és a régi bevonat nedvességtartalmát, a helyiség relatív páratartalmát és a fal szívóképességét adja meg. A szívóképességet mérőcsővel, 15 perc alatt felvett vízmennyiségként méred.
Mennyit szív egy vakolt fal? A nagyon erősen szívó vakolat (például gipszhabarcs) 40–50, a közepes szívóképességű 15–25 térfogatszázalék vizet vesz fel. Előkezeléssel, impregnáló mélyalapozással ez 10 térfogatszázalék alá csökkenthető.
Mekkora síkeltérés javítható gletteléssel? 3 m hosszon legfeljebb ±0,3 cm. Ennél nagyobb eltérés csak kőművesmunkával javítható.
Miért vizesnek látszik a fal, ha már száraz? A felületen feldúsult higroszkópos sók a levegő páratartalmából vizet vonnak el, ezért a fal nedvesnek látszik akkor is, ha a víz a falszerkezetben már lejjebb húzódott.
Mikor festhető friss vakolat? Lúgálló, el nem szappanosítható festékkel festhető; elszappanosítható kötőanyagú festék csak 1–2 év után, vagy fluátozással semlegesített felületre kerülhet.
Lefesthető a penészes fal? Előbb az okot kell megszüntetni: a penészt a hideg falon lecsapódó pára és az elmaradó szellőztetés okozza. Tartós védelmet az ok megszüntetése, a külső oldali hőszigetelés és a belső felület szakszerű gombamentesítése ad.
A cikkben ajánlott eszközök
| eszköz | mire való a vizsgálatnál |
|---|---|
| L’Outil Parfait Ledes surlófény lámpa nyéllel, kofferes kivitelben (angyal lámpa) | egyenetlenségek, hibák láthatóvá tétele súroló fénnyel |
| Angyal lámpa teleszkópos hosszabbító 2×1,5 m | a súrlófény-lámpa magasabb falon és mennyezeten |
| SPECIALIST+ LED fejlámpa, 120 lumen | szemrevételezés rosszul megvilágított helyen, szabad kézzel |
| Specialist+ mágneses vízmérték, 60 cm | sarkok, élek függőlegességének és vízszintességének ellenőrzése |
| Glettvas dupla bi-flex 40 x 11 cm L’Outil Parfait | a felületi érdesség csökkentése gletteléssel |
Az újrafestett fal csak akkor marad szép, ha a vizsgálat megtalálta a valódi okot: a foltot, a leválást és a penészt nem a festék okozta, ezért festék nem is szünteti meg.