A rozsdára kent festék nem állítja meg a korróziót, csak eltakarja, ezért a rozsdás fém festése a rozsda eltávolításával kezdődik. A rozsdaréteg porózus és lyukacsos: a nedvesség és a levegő átjut rajta, így alatta a rozsdásodás megállás nélkül folytatódik, és minél vastagabb a réteg, annál lassabban szárad ki a felület. A munka ezért három fázisból áll: a rozsda és a régi festék eltávolítása, a felület zsírtalanítása és előkezelése, végül a rozsdagátló alapozóból, közbenső és fedőrétegből álló bevonatrendszer. Mindhármat lépésről lépésre végigvesszük, a tisztasági fokozatoktól a rétegvastagságig.
A rozsdás fém festése lépésről lépésre
A rozsdás fém festésének menete: a régi bevonat vizsgálata, a rozsda és a laza festék eltávolítása, zsírtalanítás, szükség szerint előkezelés (rozsdaátalakítás), rozsdagátló alapozás, majd közbenső és fedőréteg, kültéren legalább 100–150 µm teljes rétegvastagságra.
A mázolás nem csak a festék felhordása: a felület előkészítése, a rozsdamentesítés, a passziválás és a tisztítás ugyanúgy része. Egyetlen előkezelés sem pótolja a rozsdagátló alapozófestést, és egyetlen festék sem pótolja az előkészítést.
Akkor festhetsz, ha az alap szilárd, sík és sima, a festék meg tud kapaszkodni rajta, és a szívóképessége is megfelelő. A zománc ugyanis minden felületi hibát megmutat, sőt sokszor fel is nagyít, a gyenge alapról leváló darabok pedig a bevonatot is leszakítják.
Karbantartás vagy felújítás: előbb vizsgáld meg a régi bevonatot
Festett vas- és acélszerkezet újrafestése előtt a régi bevonatot meg kell vizsgálni: ha teljes keresztmetszetében sérült, felújítás kell, ha csak esztétikailag nem felel meg, elég egy új fedőréteg.
- Felújítás: a tönkrement régi bevonatot teljesen eltávolítod, és új bevonatrendszert építesz ki, alapozótól a fedőrétegig.
- Karbantartás: a régi, ép bevonatra új fedőréteget mázolsz.
Mi teszi tönkre a festékbevonatot a fémen?
A festékbevonatot a hőmérséklet-ingadozás, a nedvesség, az UV-sugárzás, a levegő vegyi szennyeződései, a koptatás és a biológiai kártevők együtt öregítik.
- Hőmérséklet. A hirtelen hőmérséklet-változás öregíti a bevonatot, és csökkenti a rugalmasságát. A sötét festék elnyeli a napsugárzást, ezért sokkal melegebb, mint a levegő: amikor kint 30 °C van, egy fekete fémfelület elérheti a 60–65 °C-ot is.
- Páratartalom. Egyes bevonatokat, például az olajfestéket, megduzzasztja, ami hólyagosodáshoz, repedezéshez vezethet. Ha pedig víz jut a festék mögé, az gőzzé válva vagy megfagyva hólyagot nyom fel, és leválasztja a réteget.
- UV-sugárzás. Főleg a színtelen lakkokat és a sötét bevonatokat károsítja, ezek öregednek el tőle.
- Vegyi szennyeződés. A tüzelésből és a járművekből a levegőbe kerülő kén-dioxid és kén-hidrogén végül kénsavvá alakul, és roncsolja a bevonatot. Vegyipari környezetben a rosszul választott bevonatrendszer teljesen tönkremehet.
- Mechanikai hatás. A koptató igénybevétel (csővezeték, siló, padló) a bevonat tartósságát csökkenti.
- Biológiai hatás. A bevonaton megtelepedő gomba, penész, baktérium gyorsan tönkreteheti a festést.
- Az alap és a festék egymásra hatása. Ilyen például a higanytartalmú pigment alumíniumon, vagy a nem lúgálló festék lúgos falfelületen.
A bevonat tartóssága a tapadáson múlik. A tapadás egyik része mechanikai: a festék a felület egyenetlenségeibe kapaszkodik. Minél simább a felület, annál nehezebben tapad rá a festék, ezért előfordulhat, hogy a felületet durvítani (kellősíteni) kell, vagy tapadóhíddal kell javítani a kapcsolatot. A száradó festékfilm zsugorodni igyekszik, ez a belső erő a tapadás ellen hat. Ha a kettő egyensúlya felborul, a filmben feszültség keletkezik, és megjelennek a duzzadási és zsugorodási repedések. Ezek kiindulópontja gyakran a filmben lévő idegen test, rosszul eloszlatott pigment vagy levegőzárvány.
A régi festék és a rozsda eltávolítása
A régi festéket és a rozsdát mechanikai úton (csiszolással, kaparással), hővel (a bevonat megolvasztásával) vagy vegyszerrel távolíthatod el; a vékonyabb réteget csiszolással, a vastagabbat kaparással.
Mechanikai eltávolítás. A szerszámkészlet egyszerű: drótkefe, kaparóvas, spatula, a vastag rozsdához verőkalapács, és csiszoló, kézi vagy gépi kivitelben. Sarokcsiszolóval a Specialist+ tisztítókorong festék és rozsda eltávolításhoz 125 mm való: nem szőtt nylon tisztítókorong, amely régi festéket, rozsdát és lakkot távolít el, és rozsdamentes acél, öntöttvas, fa és beton felületen is használható.
A csiszolás port termel, a régi festék és a rozsda pora pedig a légutakba jut. A Mechanic sarokcsiszoló 125 porelszívó adapter bármely gyártó 115–125 mm-es sarokcsiszolójának védőburkolatára néhány másodperc alatt felszerelhető, félig nyitott burkolatot képez a korong körül, és a beszívott levegővel elvezeti a port a munkaterületről. Csiszoláskor a légutak védelmére a BLS Zéró széria FFP3 szelepes pormaszk való: anatómiai kialakítású, puha habtömítésű, kilégzőszelepes maszk, amely szemüveggel is jól használható.
Vegyszeres eltávolítás. A marató anyagot kend a felületre, és hagyd rajta minél tovább, mert csak így fejti ki a hatását: a festék kötőanyaga annyira elroncsolódik, hogy a festék lekaparhatóvá válik. Kaparóvassal vagy spatulával kaparod le, és addig ismétled, amíg a festék maradéktalanul el nem tűnik. A pórusokból a maradványt sárgaréz huzalkefével szeded ki, végül a felületet langyos vízzel lemosod. Egyes maratószereknél közömbösítés is kell a használati utasítás szerint, de a maratószert mindig maradéktalanul el kell távolítani. A következő munkafázis csak száradás után jöhet.
A vegyszeres és a hővel végzett eltávolítást szabadban vagy legalább szellőztetett helyiségben végezd, mert kellemetlen szagú gőzök és gázok keletkeznek. Ezeknél a módszereknél a kaparáshoz drótkefe, spakli vagy raketta célszerű.
Szemcseszórás. A homokszórásnál korszerűbb, rövidebb idő alatt elvégezhető és kevésbé költséges, de speciális szaktudást és berendezést igényel. Előtte a vastag rozsdaréteget, az olajat, a zsírt és a piszkot el kell távolítani, utána pedig a keletkezett port.
Milyen tiszta legyen a fém festés előtt?
A fém tisztaságát fokozatok írják le: a szemcseszórással tisztított felületét Sa1-től Sa3-ig, a többi oxidmentesítési módszerrel tisztítottét K0-tól K3-ig; a K0–K1 tisztaság jellemzően csak gépi módszerrel érhető el, kézi és kézi-gépi módszerrel általában csak K2–K3.
Rozsdásodási fokozatok (a kiinduló állapot):
| fokozat | az acélfelület állapota |
|---|---|
| A | nagyrészt jól tapadó reve borítja, kevés rozsdával, ha egyáltalán van rajta |
| B | most kezd rozsdásodni, a reve kezd leválni |
| C | a reve levált vagy lekaparható, szabad szemmel csak igen kismértékű gödrösödés látható |
| D | a reve levált vagy lekaparható, szabad szemmel már gödrösödés is látható |
Szemcseszórás tisztítási fokozatai (szabad szemmel, nagyító nélkül nézve):
| fokozat | a szórás mélysége | amit a felületen látsz |
|---|---|---|
| Sa1 | enyhe | olaj, zsír, piszok nincs rajta, és lekerült róla a lazán ülő reve, rozsda, régi festék és minden idegen anyag |
| Sa2 | alapos | olaj, zsír, piszok nincs rajta, a laza reve, rozsda és régi festék nagyobbik része lekerült; ami szennyeződés maradt, az szilárdan ül |
| Sa 2½ | nagyon alapos | az Sa2 képe, de a maradék szennyeződésből legfeljebb halvány foltok vagy csíkok formájában látszik rozsda |
| Sa3 | fémtisztára szórt | az Sa2 képe, és az egész felület egyöntetűen fémes színű |
Oxidációs tisztasági fokozatok:
| fokozat | megnevezés | portalanítás után ezt látod |
|---|---|---|
| K0 | fémtiszta | sem reve, sem rozsda; az egész felület egyöntetűen fémfényű |
| K1 | tiszta | revéből és rozsdából legfeljebb egy árnyalatnyi nyom maradt, vagy a mély mélyedések alján egy kevés |
| K2 | mérsékelten tiszta | a laza reve és rozsda lejött; az alap matt vagy halványan fémes, és rozsdaszínű foltok tarkítják |
| K3 | mérsékelten rozsdás | a laza reve és rozsda lejött; az alap maga rozsdaszínű, rajta matt vagy fémfényű foltokkal |
K0-hoz és K1-hez gép kell: szemcseszórás vagy szemcsefúvás, gépi csiszolás, koptatás. Kézi szerszámmal, kéziszerszám-géppel, hővel vagy vegyszerrel a jellemző eredmény K2, rosszabb esetben K3.
A szemcseszórással tisztított acélfelület értékelésére négy nemzetközi szabvány vonatkozik: az ISO 8501 (a felületi tisztaság vizuális értékelése), az ISO 8502 (vizsgálatok a felületi tisztaság értékelésére), az ISO 8503 (a szemcsesugárral tisztított acélfelület érdessége) és az ISO 8504 (felület-előkészítési módszerek).
Zsírtalanítás: a csiszolás nem viszi le az olajat
A zsíros, olajos szennyeződést a mechanikai oxidmentesítés nem távolítja el, ezért festés előtt külön zsírtalanítás kell.
A port, sarat és kormot az oxidmentesítés általában leviszi, a zsírt és az olajat nem. Egyes vas- és acélárukat átmeneti korrózióvédelemként zsírozva, olajozva szállítanak: ezt a réteget festés előtt feltétlenül le kell szedni.
- Szerves oldószerrel. A leggyakoribb a lakkbenzin, amely jól oldja a zsírt és az olajat, de tűz- és robbanásveszélyes, és nem vesz fel sok zsírt. Egy menet nem elég: mosd át és töröld szárazra a fémet többször egymás után, és mindig friss lakkbenzint használj, mert a használt már zsíros. Marokecsettel hordd fel, és fentről lefelé haladj. A klórozott és fluorozott-klórozott szénhidrogének nem tűzveszélyesek és jobban oldanak, de narkotikus hatásúak, és magas hőmérsékleten vagy bizonyos anyagokkal érintkezve korrozív, mérgező gázokra bomlanak.
- Lúgos oldattal. A lúg a növényi és állati zsírt elszappanosítja, az ásványi olajat apró részecskékre oszlatja, ami vízzel lemosható. Tagolt, furatos, üreges felületen a gondos semlegesítés és szárítás ellenére is maradhat lúgmaradvány, amelyből a festés alatt rozsdagóc indulhat. Alumíniumon nem alkalmazható, mert a lúg a könnyűfémet oldja.
- Emulzióval. Az oldószeres és a lúgos eljárás kombinációja. Csak nagy, sík felületen ajánlott, dörzsöléssel vagy ecseteléssel rásegítve; tagolt felületen ne használd.
- Gőzsugárral. 7–9 bar nyomású gőzzel és kis koncentrációjú tisztítószerrel tisztítasz, utána tiszta gőzzel utótisztítasz. Nagyobb, bonyolultabb felületre is alkalmas.
- Leégetéssel. A termikus oxidmentesítés egyben zsírtalanít is.
Rozsdaátalakító, foszfátozás, wash primer
A felületelőkezelés vason és acélon nem kötelező, de igényesebb munkán célszerű, mert javítja a rozsdagátló hatást és az alapozó tapadását; egyik sem pótolja azonban a rozsdagátló alapozófestést.
Rozsdaátalakító. Félúton áll az oxidmentesítés és az előkezelés között. Két dologgal reagál: a K2–K3-ig tisztított fémen bent maradt rozsdafoltokkal, és azzal a futórozsdával, amely a fémtiszta acélon is hamar megjelenik. A foszforsavas változat a rozsdából foszfátot csinál, így egy-két átkenés alatt egyszerre végzi a tisztítást, a rozsda és a zsír eltávolítását, a foszfátozást és a passziválást. Száradás után acélszürke vagy fehér foszfátréteg látszik. Ha a felületet festeni fogod, a fehér réteget ruhával vagy más eszközzel célszerű eltávolítani, mert rá festve a felület matt lesz, és a festék nem tapad megfelelően. Egyes termékeknél közömbösítés is kell. Szórással felhordani tilos.
Foszfátozás. Jellemzően nagyüzemi, meleg mártó eljárás nagy tisztaságú acélon, vékony, rendkívül tömör, oldhatatlan foszfátréteggel. Önmagában csak átmeneti védelmet ad, festékkel együtt viszont csökkenti a korrózióra hajlamos szabad pórusokat, és javítja az alapozó tapadását.
Wash primer. Acélon kívül cink- és alumíniumfelületen is tapadásjavító alapozó. A kétkomponensű változat komponenseit összekevered, fél óráig előreagáltatod, majd 8 órán belül, lehetőleg ecseteléssel (esetleg szórással vagy mártással) hordod fel. Vékony, tömör, rugalmas réteget ad, kiváló tapadással.
Mit tud a rozsdagátló alapozó?
A rozsdagátló alapozó korróziógátló pigmentjeivel és víz-, vegyszerálló kötőanyagával védi a vasat: bizonyos pigmentek saját feloldódásukkal katódos védelmet adnak, mások gátolják az elektrokémiai korróziót, a kötőanyag pedig kevésbé engedi át az elektrolitokat.
A vas rozsdásodásának megakadályozása a passziválás. Ennek módjai:
- tömör bevonat: fém- vagy tömör műanyag bevonat, amely nem engedi be a nedvességet;
- katódos védelem: a galvanikus feszültségsorban a vas előtt álló, kevésbé nemes fém bevonata (például a horganyzott vas cinkje) elektrolittal érintkezve maga oldódik, és a vas megmarad. A legkevésbé nemestől a legnemesebbig: lítium, magnézium, alumínium, cink, vas, nikkel, ón, ólom, réz, ezüst, arany; amelyik fém előrébb áll, annak bevonata a hátrébb állót védi;
- foszfátozás és korróziógátló festés: a vékony foszfátréteg a festéken áthatoló nedvességtől is védi a vasat, de csak festékkel együtt hatékony;
- festékbevonat: a korróziógátló pigmentet tartalmazó alapozó, közbenső és átvonó festékből álló rendszer, megfelelő előkészítés esetén tartós védelmet ad.
A festő munkája ezek közül az utolsó kettő.
Tovább javít a védelmen, ha a bevonat nehezebben átjárható: ezt lemezes töltőanyaggal, illetve kiemelkedően víz- és vegyszerálló kötőanyaggal érik el, például epoxi-, keton- vagy poliuretángyantával, akriláttal, vinilkopolimerrel. A kátrány- vagy bitumentartalmú alapozók vízállósága is kiváló.
Közbenső és fedő zománcfesték, rétegvastagság
Kültéri fémbevonatnál a teljes bevonatrendszernek legalább 100–150 µm vastagnak kell lennie a tartós védelemhez, és a rétegek anyagát egymáshoz illően kell megválasztani.
A fémzománcfestékek három módon adnak többletvédelmet:
- UV-álló pigmentekkel: a cink-oxid és a vas-oxid pigment megvédi a kötőanyagot, így az lassabban bomlik a napfénytől;
- pikkelypáncéllal: az alumíniumpor, a csillám és az üveglemez pigmentek tetőcserépszerűen egymásra rakódnak, és jól ellenállnak az UV-nak, a víznek és a hőingadozásnak;
- nagyobb víz- és vegyszerállósággal: a vinilkopolimer, akrilát, klórkaucsuk, poliuretán és epoxi kötőanyag, a kátrány és a bitumen adalék. A kátrány-epoxi festék víz alatti acélszerkezetre is alkalmas.
A rétegek összeférhetőségére figyelj: az erősebb oldószerű fedőzománc megmarhatja a gyengébb kötőanyagú alapozót, és tönkreteszi a bevonatot.
A fedőréteg leggyakrabban zománcfesték, olajfesték vagy lakk, matt, félfényes, selyemfényű vagy magasfényű kivitelben. A festék összetételén ne változtass, legfeljebb színezéssel állítsd be az árnyalatot. Hígításkor a gyártó által megadott keverési (viszkozitási) arányt szigorúan tartsd be: a túlhígított festék vékonyabb, rosszabbul fed, és kevésbé időjárásálló. A boltban vett festékek zöme úgy, ahogy van, kenhető; hígítóhoz csak szóráskor, vagy ha a hideg besűrítette a festéket, kell nyúlni. A szennyezett vagy bőrösödött festéket lakkszitán szűrd meg. Hogy egy adott mennyiség hány m²-re elég, azt a termék adatlapja és csomagolása adja meg.
Ecsettel, hengerrel vagy szórással alapozz?
Tagolt fémszerkezeten ecsettel alapozz, hogy minden részre megfelelő vastagságú alapozó jusson; kevésbé tagolt, sík felületen a mázolóhenger gyors és hatékony; a szórás csak nagy felületen vagy sok darabnál térül meg.
- Ecset: tagolt szerkezeten a legbiztosabb rétegvastagság.
- Henger: sík felületen gyors. Az agresszív oldószerű festék a lakkhenger anyagát tönkreteheti, ezért a munkához illő hengert válassz.
- Nagynyomású (airless) szórás: a korróziógátló alapozó egy része így is felvihető, de nem mindegyik típus. Fémpigment-tartalmú festéket egészségvédelmi okból szórni tilos. A porlasztás festékveszteséggel jár, ezt elektrosztatikus szóró csökkenti.
- Kompresszoros szórás: esztétikus felület, termelékeny munka, de jelentős a festékköd okozta veszteség, a nem festendő felületeket gondosan takarni kell, és a nagyobb oldószerigény miatt környezetszennyezőbb.
- Merítőfürdő: ipari méretben, sok darabnál.
A korrózióvédő bevonat készítése veszélyes munka: a festékek és passziváló szerek mérgezőek, a legkisebb mennyiség se jusson belőlük a szervezetbe. Zárt ruházatban és kesztyűben dolgozz, festékszóráskor szűrőbetétes maszkban. A BLS 4400 széria kit félálarc csomag M/L ilyen szűrőbetétes félálarc: két szűrő bajonettzárral csatlakozik hozzá, ami jelzi a helyes rögzülést, a BLS 200 szűrőkkel kompatibilis, és a fejpánt levétele nélkül leengedhető. Az oldószeres alapozó gőze gyúlékony, robbanhat is: ahol ilyennel dolgozol, ott nincs cigaretta és nyílt láng, a gőzt pedig el kell szívni.
Lakkcsiszolt mázolás és tapaszok
A lakkcsiszolt mázolás tíz lépésből áll: tisztítás és oxidmentesítés, első korróziógátló alapozás, hibajavítás, második alapozás, simító tapaszolás, szórótapaszolás, közbenső mázolás, lakkgittelés, fedőmázolás, végül polírozás.
- a felület tisztítása, oxidmentesítése;
- első korróziógátló alapozás;
- ha kell, hibajavítás: a sérüléseket tapasszal kitöltöd, lecsiszolod, leporolod;
- második korróziógátló alapozás;
- simító tapaszolás, csiszolás, portalanítás;
- szórótapaszolás, a csiszolásnyomok elfedése;
- közbenső mázolás kétkomponensű zománcfestékkel;
- lakkgittelés, csiszolás, portalanítás;
- fedőmázolás kétkomponensű zománcfestékkel;
- a bevonat átkeményedése után polírozás.
A kétkomponensű poliuretán zománc bevonata kopásállóbb és keményebb a hagyományosnál, hamarabb átkeményedik, és jól polírozható. Polírozni csak átkeményedett bevonatot szabad, mert a lágy bevonat megsérül.
Tapaszok. Nagyobb sérülést kétkomponensű tapasszal tölts ki: ez kötéskor sem nem zsugorodik, sem nem reped meg. Bekeverés után viszonylag rövid idő alatt megköt, ezért egyszerre csak annyit keverj be, amennyit egy-két perc alatt felhasználsz. A szórótapaszt festékszóróval hordod fel a kisebb hiányosságok kitöltésére.
Ha tetszik a cikk, támogass minket egy lájkkal.
Horganyzott és alumínium felület festése
Horganyzott és alumínium felületre speciális alapozófesték kell, amely ezekhez az alapokhoz tapad, és jó tapadást ad a fedőrétegnek.
A vason kívüli fémekhez nem minden festék tapad megfelelően. A festett horganyzott ereszen ezért gyakran látni, hogy a bevonat táskákban felhólyagzik, majd lemezesen lepereg. Az alumínium általában nem igényel védőfestést, de díszítő céllal gyakran festik. Lúgos zsírtalanítás alumíniumon nem alkalmazható, mert a lúg oldja a könnyűfémet. A wash primer cink- és alumíniumfelületen tapadásjavító alapozóként is használható.
Tűzvédő és díszítő bevonatok fémen
Fémre kétféle különleges bevonat kerülhet: tűzvédő, amely tűzben az acélt óvja a túlzott felmelegedéstől, és díszítő (effekt) festék, amely egyedi rajzolatot ad a felületnek.
Tűzvédő bevonat. Az acélszerkezet 500 °C fölött elveszítheti teherbírását, és összeroskadhat. A tűzvédő bevonat nagy hő hatására habosodik, hűti a fémet, és gázfejlődéssel gátolja a tűz terjedését. Védőhatását percekben mérik.
Effekt festékek. A rajzolatot a festék összetétele, a felhordás és a szárítás módja határozza meg.
- Kalapácslakk: az ötvöskalapáccsal kidolgozott ezüstlemezhez hasonló felület, amelyet az alumíniumpigment és a szilikonzsír ad. Készül levegőn száradó, beégetős és poliuretán változatban.
- Domborzománc: szórással felhordva apró kidomborodó részecskékből álló, matt, barkás bevonat, amely a felületi egyenetlenségeket is eltakarja.
- Fényvisszaverő bevonat: csak megvilágításra „világít”; készülhet úgy is, hogy a nedves festékbe üveggyöngyöt szórnak. Alumíniumpigmentes alapozón erősebb a hatás.
- Világító festék: előzetes megvilágítás után meghatározott ideig sötétben is fényt bocsát ki, például menekülési útvonal jelölésére.
- Hőjelző festék: elszíneződésével jelzi, ha egy alkatrészt a megengedettnél nagyobb hőmérsékleten használtak.
- Metál és gyöngyház zománc: a fémes hatást alumíniumlapocskák adják. A gyöngyház fényezés háromrétegű: színadó alapzománc, gyöngyházpigmentes réteg, színtelen fedőlakk.
Gyakori kérdések
Lehet rozsdára festeni? A vas rozsdarétege porózus, a nedvesség és a levegő átjut rajta, ezért a rozsdásodás a festék alatt is folytatódik. A laza rozsdát el kell távolítani; a K2–K3 tisztaságú felületen visszamaradt rozsdagócokat rozsdaátalakító alakítja át, de a rozsdagátló alapozó ezután is kell.
Mi a rozsdagátló alapozó? Korróziógátló pigmentet tartalmazó alapozófesték, amely katódos védelemmel vagy az elektrokémiai korrózió gátlásával védi a vasat, és jobban tapad a fémhez, mint a fedőfesték.
Lehet szórni a rozsdagátló alapozót? Airless szóróval igen, de nem minden típust: a fémpigment-tartalmú festék szórása egészségvédelmi okból tilos, a rozsdaátalakítót pedig szórással felhordani tilos. Szóráskor szűrőbetétes maszk kell.
Hány réteg festék kell a rozsdás fémre? Alapozó, közbenső és fedőréteg, kültéren legalább 100–150 µm teljes rétegvastagságban.
Hígítsam a festéket? Csak ha szórsz, vagy ha a festék a hidegben megdermedt, és akkor is pontosan a megadott arányban. A túlhígított festék vékonyabb, rosszabbul fed, és kevésbé időjárásálló.
Mivel szedjem le a rozsdát? Vékonyabb rétegnél csiszolással, vastagabbnál kaparással, drótkefével; sarokcsiszolóra festék- és rozsdaeltávolító tisztítókoronggal. Nagy felületen szemcseszórással.
A cikkben ajánlott eszközök
| eszköz | mire való a rozsdás fém festésében |
|---|---|
| Specialist+ tisztítókorong festék és rozsda eltávolításhoz 125 mm | régi festék, rozsda és lakk eltávolítása sarokcsiszolóval |
| Mechanic sarokcsiszoló 125 porelszívó adapter | a csiszolópor elvezetése a munkaterületről |
| BLS Zéró széria FFP3 szelepes pormaszk | légzésvédelem csiszoláskor |
| BLS 4400 széria kit félálarc csomag M/L | szűrőbetétes félálarc festékszóráshoz |
A fémfestés tartóssága azon múlik, mi van a festék alatt: tiszta, zsírtalan, rozsdagátlóval alapozott fém, vagy egy tovább dolgozó rozsdaréteg.