A tűzgátló gipszkarton lap önmagában nem ad tűzállóságot: az EI 60 és minden más határérték a teljes, bevizsgált falszerkezetre szól. Ebbe a szerkezetbe beletartozik a lap típusa, a rétegek száma, a profilváz, a szigetelés vastagsága és sűrűsége, a rögzítés és a hézagolás is. Ha ezek közül egy is eltér, a szerkezet már nem az, amit bevizsgáltak. Az alábbiakban végigmegyünk azon, mit jelentenek a tűzvédelmi jelölések, miben más a tűzgátló lap, mire figyelj a tűzgátló fal szerelése közben, és hogyan készül a tűzvédelmi dobozolás, amikor kábelt vagy csövet kell átvezetni egy tűzgátló szerkezeten.
Mi a tűzgátló gipszkarton, és miben más, mint a normál?
A tűzgátló gipszkarton az MSZ EN 520 szerint DF jelölésű lap, amelyet tűzvédelmi válaszfalakhoz, aknafalakhoz, előtétfalakhoz, álmennyezetekhez és tetőtér-beépítésekhez gyártanak.
A szabvány szerinti betűjelek a lap tulajdonságait mondják meg:
| jelölés | lap |
|---|---|
| A | normál gipszkarton |
| H2 | impregnált gipszkarton |
| DF | tűzgátló gipszkarton |
| DFH2 | tűzgátló és impregnált gipszkarton (vizes helyiségben épülő tűzvédelmi szerkezethez) |
A különbség a tömegen is látszik. Egy gyártó választékában mért adatok:
| lap | vastagság | tömeg |
|---|---|---|
| normál gipszkarton | 12,5 mm | 9 kg/m² |
| normál gipszkarton | 15 mm | 11 kg/m² |
| impregnált gipszkarton | 12,5 mm | 9,8 kg/m² |
| tűzgátló gipszkarton | 12,5 mm | 10,5 kg/m² |
| tűzgátló gipszkarton | 15 mm | 13,5 kg/m² |
| tűzgátló, impregnált gipszkarton | 12,5 mm | 10,5 kg/m² |
Ugyanebben a választékban a normál, az impregnált és a tűzgátló lap egyaránt A2-s1,d0 tűzvédelmi osztályú, tehát mindhárom nem éghető anyag. A különbség a felhasználásban van: a normál lap általános igénybevételű szerkezetekhez készül, a tűzgátló lap tűzvédelmi szerkezetekhez. Normál lapból is épülhet bevizsgált, tűzállósági határértékkel rendelkező fal, a legmagasabb határértékekhez viszont tűzgátló lap kell: egy gyártó falrendszerei közül a 180 és a 240 perces határértékűek mind tűzgátló lappal épülnek. A lapok legfeljebb 50 °C tartós hőmérsékletig használhatók; a normál és a tűzgátló lap 70%, az impregnált és a tűzgátló impregnált lap 80% relatív páratartalomig.
A lap típusát mindig a lapon feltüntetett jelölésről olvasd le, ne a karton színéből következtess rá.
Mit jelent a tűzvédelmi osztály és a tűzállósági határérték?
A tűzvédelmi osztály (A1, A2, B, C, D, E, F) az anyag tűzzel szembeni viselkedését írja le, a tűzállósági határérték (például EI 60) pedig azt, hány percig tart ki egy szerkezet a tűzben.
Az anyagok osztálya:
- A1 és A2: nem éghető anyag,
- B–E: éghető anyag,
- F: teljesítménykritérium nélküli anyag.
Az A2 mellé két kiegészítő jel kerül. Az s a füstfejlesztést jelöli (s1: legfeljebb csekély füstfejlesztés, s2: korlátozott, s3: erős), a d az égve csepegést (d0: nincs, d1: korlátozottan égve csepeg, d2: erősen égve csepeg). Az A2-s1,d0 tehát olyan nem éghető anyag, amely legfeljebb csekély füstöt fejleszt, és égés közben nem csepeg.
A szerkezetek határértékének betűi:
| betű | jelentés |
|---|---|
| R | teherhordó képesség: a szerkezet meghatározott terhelés mellett, stabilitásvesztés nélkül ellenáll a tűznek |
| E | integritás: a szerkezet megakadályozza, hogy a tűz a védett oldalra törjön |
| I | hőszigetelés: a hőátadás révén sem jut át a tűz a védett oldalra |
| W | a hősugárzás mérséklése |
| M | mechanikai ellenállóképesség |
A szám a vizsgálat kezdetétől a határállapot eléréséig eltelt percek száma. Egy példa: ha egy teherhordó szerkezet a vizsgálatban 104 percig tartja a terhet, 76 percig az integritást és 40 percig a hőszigetelést, akkor az osztályba sorolása R 90, RE 60 és REI 30. Mindig a legkorábban teljesülő határállapot és a szabványos osztálylépcső dönt.
Válaszfalnál a vizsgálat függőleges kemencében zajlik, 3 x 3 méteres falon, amelynek alsó, felső és egyik oldali csatlakozása rögzített, a negyedik oldala szabad. A fal tűz felőli oldalát 1000 °C feletti hőmérséklet éri. A vizsgálat azt figyeli, áttör-e a tűz a falon (E), és a védett oldal felülete kritikus hőmérséklet fölé emelkedik-e (I).
A tűzállóságot a teljes falszerkezet kapja, nem a lap
A gipszkarton fal tűzállósági határértéke a lap típusától, a rétegek számától, a profilváztól és a szigetelés vastagságától, típusától és sűrűségétől együtt függ.
Az alábbi táblázat mindhárom sorában ugyanaz a 12,5 mm-es tűzgátló (és hanggátló) lap áll, egy bevizsgált rendszerben, szimpla CW profilvázon és ásványgyapot szigeteléssel:
| burkolat oldalanként | profil / falvastagság | ásványgyapot | tűzállósági határérték | az EI értékhez megengedett falmagasság | súlyozott hangszigetelés Rw (Rw+C) |
|---|---|---|---|---|---|
| 1 réteg (2 x 1 réteg) | CW 50 / 75 mm | 50 mm | EI 30 | 3 m | 47 (42) dB |
| 2 réteg (2 x 2 réteg) | CW 50 / 100 mm | 50 mm | EI 90 | 4 m | 55 (52) dB |
| 3 réteg (2 x 3 réteg) | CW 100 / 175 mm | 100 mm | EI 120 | 3 m | 60 (55) dB |
A CW profilok mindhárom sorban 60 cm-re állnak egymástól. Figyelj a falmagasság oszlopra: a tűzállósági határérték csak az ott megadott magasságig érvényes. A tűzvédelmi követelmény nélküli megengedett falmagasság ennél nagyobb is lehet (lakásban, irodában a három sorban 3 m, 4 m és 8 m), de az EI érték csak a tűzvédelmi oszlopban megadott magasságig áll.
A táblázatból két dolog következik. A rétegszám emelése a leghatékonyabb lépés: az egy rétegről két rétegre váltás ebben a rendszerben EI 30-ról EI 90-re emelte az értéket. És a szám csak arra a rétegrendre igaz, amelyikkel bevizsgálták. Más gyártó lapja, más szigetelés vagy ritkább profilkiosztás mellett ez a táblázat nem használható.
Ezért a szigetelést is pontosan az előírás szerint kell beépíteni: az ásványgyapot vastagsága, sűrűsége és típusa egyezzen a szerkezet jóváhagyott műszaki dokumentációjával. Egy vastagabb, de más sűrűségű szigetelés nem „jobb”, hanem más szerkezet.
Mire figyelj a tűzgátló gipszkarton fal szerelése közben?
Egy tűzgátló szerkezetet egységesen kell megépíteni, áttörés és más gyengítés nélkül, és minden részletében a bevizsgált rendszert kell követni.
A szerelés szabályai:
- Csatlakozó csík: habosított anyagú (C tűzvédelmi osztályú hab, filc) szivacscsík csak akkor használható, ha a borítás teljes vastagságában gletteléssel elfeded. Ahol közvetlen tűzterhelés éri a csatlakozást (például a válaszfal csúszó csatlakozása a mennyezethez), ott A vagy B tűzvédelmi osztályú anyagból készült szigetelőcsík kell.
- Hézagolás: többrétegű szerkezetben minden réteget hézagolni kell. Hézagerősítő szalag csak a legfelső rétegbe szükséges.
- Dilatáció: a dilatációs hézag szélessége legfeljebb 20 mm lehet.
- Lehajló födém: ha a mennyezet várható lehajlása 10 mm-nél nagyobb, a fal csúszva csatlakozik a mennyezethez, az UW profil alá pedig gipszkarton csíkok kerülnek.
- Beépített elemek: lámpatest, nyíláskitöltés és minden más beépített anyag csak akkor kerülhet a falba, ha van a tűzgátló szerkezetben való használatát igazoló bizonylata; ha nincs, megfelelő módon el kell takarni.
- Álmennyezet: a tűzgátló gipszkarton álmennyezetnél a megfelelő függesztőket és keresztrögzítőket kell használni.
- Szigetelés: az ásványgyapot vastagsága, sűrűsége és típusa a jóváhagyott dokumentáció szerinti legyen.
A lapokat ugyanúgy csavarozod fel, mint bármely gipszkarton szerkezetben: a csavarfej a lap síkja alá kerül, de a kartont nem szakítja át. Ehhez állítható mélységű behajtó kell. A Specialist+ 10 részes PH2 bit készlet mélységhatárolóval a fúró-csavarozó gépet alakítja mélységhatárolós behajtóvá (S2 acél, többlépcsős edzés). A pótláshoz és a kisebb javításhoz a SPECIALIST+ állítható csavarmélységű mágneses bittartó csavarhúzó való: 60 mm hosszú, rozsdamentes acél, mágnesesen tartja a csavart, a csavarozási mélység rajta állítható.
Elektromos doboz a tűzgátló falban
A tűzgátló válaszfalba épített elektromos dobozt a fal üregében védeni kell, körbegipszeléssel vagy a doboz köré épített, megfelelő rétegrendű gipszkarton dobozzal.
A szabályok:
- Körbegipszelés esetén a gipsz vastagsága egyezzen meg a tűzgátló fal egyik oldalán lévő gipszkarton vastagságával.
- Ha a fal határértéke EI 60 percnél magasabb, a doboz védelmére a körbedobozolás való.
- A tűzvédelmileg szükséges 40 mm szigetelőanyag-vastagságot be kell tartani.
- Önoltó anyagú dobozt is csak úgy szabad beépíteni, hogy a fal túloldalán ne legyen vele szemben másik doboz.
- Közvetlenül egymás mögé sem kerülhetnek a két oldal dobozai: vízszintesen nézve egy függőleges CW profilnak kell köztük állnia, függőlegesen pedig legalább 400 mm-nek.
Mi a tűzvédelmi dobozolás, és mikor kell?
Ha tűzgátló falon vagy födémen kábelt, csövet vezetsz át, az egyik bevett megoldás a tűzvédelmi dobozolás: a szerelvényt a szerkezet mindkét oldalán a megfelelő rétegrendű tűzvédelmi doboz veszi körül.
A tűzvédelmi doboz tűzvédő lemezekből, fém tartó- és merevítő bordákból, esetenként hőszigeteléssel kialakított vízszintes szerelőcsatorna vagy függőleges szerelőakna. A nem éghető (A1, A2 osztályú) és az éghető (B–E osztályú) gépészeti szerelvényeket legfeljebb három oldalról határolja.
A kialakítás határai:
- a doboz 1, 2 vagy 3 oldali lehet, a négyoldali dobozkialakítás nem megengedett,
- a doboz legnagyobb megengedett keresztmetszete 600 x 600 mm,
- a vizsgálati eredmények a dobozon kívül keletkezett tűzre vonatkoznak.
A határérték azon múlik, van-e éghető anyag a dobozban. Egy bevizsgált rendszer értékei 15 mm-es tűzgátló gipszkartonnal (mindegyik A2 tűzvédelmi osztályú):
| burkolat | ásványgyapot | ha nincs éghető anyag a dobozban | ha van éghető anyag: vízszintes csatorna | ha van éghető anyag: függőleges akna és kombinált doboz |
|---|---|---|---|---|
| 1 réteg 15 mm | nincs | EI 60 | EI 15 | EI 15 |
| 1 réteg 15 mm | 50 mm | EI 60 | EI 30 | EI 20 |
| 2 réteg 15 mm | nincs | EI 60 | EI 60 | EI 45 |
| 2 réteg 15 mm | 50 mm | EI 60 | EI 60 | EI 60 |
Ha a dobozban műanyag szigetelésű kábel vagy más éghető szerelvény fut, a táblázat jobb oldali oszlopai érvényesek, és ott az egy réteg lap 15–30 perces értéket ad. Éghető tartalomnál a függőleges akna EI 60 értékéhez két réteg lap és szigetelés is kell.
Hogyan készül a vízszintes szerelőcsatorna?
A vízszintes szerelőcsatorna tartószerkezete UD és CD profilokból készül, a tűzgátló lapokat pedig önmetsző gyorsépítő csavarral a CD profilokhoz csavarozod.
A menet:
- Az UD profilokra felszerelés előtt csatlakozó szivacscsíkot ragasztasz.
- Az UD profilok rögzítéséhez műanyag beütődübel kell, vagy olyan rögzítő, amely a határoló fal és a födém anyagához illik. A dübelek egymástól legfeljebb 300 mm-re ülnek, a szobasarokhoz legközelebbi pedig attól legfeljebb 200 mm-re.
- A CD profilokat 400 mm-enként az UD profilokba állítod, és kapcsolódásonként 2 lemezcsavarral egymáshoz rögzíted.
- A CD profilokra alulról egy UD profilt tolsz, ezt is csatlakozási pontonként 2 lemezcsavarral rögzíted.
- A sarkokon az UD profilra 90°-kal elforgatva még egy UD profilt rögzítesz lemezcsavarral. Keresztmetszetben így kétoldali dobozhoz 4, háromoldali dobozhoz 6 UD profil kell.
- A tűzgátló lapokat önmetsző gyorsépítő csavarral a CD profilokhoz csavarozod, a hézagokat a szokásos módon töltöd ki.
Függőleges szerelőakna és kombinált doboz
Függőleges aknánál CW 50 és UW 50 profil adja a vázat; a kombinált doboz ennek az aknának és egy hozzá csatlakozó vízszintes csatornának az összeépítése.
A függőleges akna menete:
- Mielőtt felszerelnéd, ragassz csatlakozó szivacscsíkot az UW 50 profilokra és azokra a CW 50 profilokra, amelyek a határoló falhoz kerülnek.
- A profilokat műanyag beütődübellel (vagy a határoló szerkezet anyagához illő rögzítővel) rögzíted, itt is legfeljebb 300 mm-es dübeltávolsággal, az elsőt a szoba sarkától legfeljebb 200 mm-re.
- Ahol a tűzgátlási követelmény szigetelést ír elő, oda a sarkokra 2 CW 50 profil kerül, tehát egy dobozhoz keresztmetszetben 6 CW 50 profil kell. Ahol szigetelés nem szükséges, a sarkokra 1 CW 50 profil kerül, összesen 4.
- A CW 50 és UW 50 profilokat lemezcsavarral rögzíted egymáshoz.
- A tűzgátló lapokat önmetsző gyorsépítő csavarral a CW 50 profilokhoz csavarozod.
A kombinált dobozt mindig a függőleges aknával kezded. A különbség annyi, hogy az akna lapjait csak addig a pontig rakod fel, ahol a vízszintes doboz majd kezdődik. Ezután a vízszintes szerelőcsatornát a függőleges akna profilvázához kapcsolva építed meg, a vízszintes csatorna menete szerint.
Hézagolás, csiszolás és a hozzá való eszközök
Tűzgátló falon nem elég a látható réteget hézagolni: minden lapréteg hézagot kap, szalaggal viszont csak a legfelsőt erősíted.
A tűzgátló rendszerek hézagolásához üvegszálas hézagerősítő szalagot használnak. A Fiba Fuse Light&Slim üvegszövet hézagerősítő csík papírmentes, nyitott szálas szalag (5 cm széles, 75 m-es tekercs), és belső sarkokba is behajtható. A FibaFuse Double Strong hézagerősítő (50 mm, 75 m) a nem szőtt üvegfátyol szalagot egy további erősítő hálóréteggel egészíti ki, ezért jobban ellenáll a repedésnek, és a nagy szilárdságú, nagy teherbírású gipszkarton falakhoz ajánlott; porózus, így a hézagoló átjárja, kézzel és gépi szalagozóval is felhordható.
A hézagolóanyag felhúzásához és a lapos simításhoz a Glettvas dupla bi-flex 40 x 11 cm dupla pengéje anyageltávolítás nélkül simít, edzett rozsdamentes acél pengével (0,3 mm) és lemezzel (0,6 mm), lekerekített élekkel, amelyek nem sértik a gipszkarton felületét.
Ha tetszik a cikk, támogass minket egy lájkkal.
A lapok vágása és a hézagok csiszolása finom gipszport kelt. Erre a BLS Zéró széria FFP3 szelepes pormaszk való: anatómiai kialakítású, szemüveggel is jól használható, a kilégzési szelep csökkenti a légzési ellenállást, a puha habtömítés az archoz illeszkedik.
Gyakori kérdések
Mekkora a tűzgátló gipszkarton súlya? Egy gyártó választékában a 12,5 mm-es tűzgátló lap 10,5 kg/m², a 15 mm-es 13,5 kg/m². A normál lap ugyanott 9 kg/m² (12,5 mm), illetve 11 kg/m² (15 mm).
Mekkora a normál gipszkarton tűzállósága? A normál gipszkarton tűzvédelmi osztálya A2-s1,d0, tehát nem éghető anyag. Tűzállósági határértéket (EI) azonban nem a lap kap, hanem a belőle épült, bevizsgált szerkezet. Normál lapból is épülhet ilyen fal, a legmagasabb határértékű rendszerek viszont tűzgátló (DF) lappal épülnek.
Mit jelent a tűzgátló gipszkarton fal EI 60 jelölése? Azt, hogy a fal 60 percig megakadályozza a tűz átjutását a védett oldalra (E), és ennyi ideig a védett oldal felülete sem melegszik a kritikus hőmérséklet fölé (I).
Hol találom a lap tűzvédelmi adatait? A lap tűzvédelmi osztályát (például A2-s1,d0) a termék teljesítménynyilatkozata tartalmazza. A szerkezet EI értékét a bevizsgált rendszer műszaki dokumentációjából kell venni, és csak azzal a rétegrenddel érvényes.
Elég egy réteg tűzgátló gipszkarton egy tűzgátló falhoz? Az előírt határértéktől és a bevizsgált rendszertől függ. Egy bevizsgált rendszerben az oldalanként egy réteg 12,5 mm-es tűzgátló lap EI 30-at adott, oldalanként két réteg EI 90-et.
Tűzgátló álmennyezetnél mire figyelj? A teljes álmennyezet-rendszerre (lap, rétegszám, profilkiosztás, függesztés) vonatkozik a határérték, és a megfelelő függesztőket és keresztrögzítőket kell használni.
Lehet négyoldalú tűzvédelmi dobozt építeni? Nem. A tűzvédelmi doboz 1, 2 vagy 3 oldali lehet, a négyoldali kialakítás nem megengedett, és a keresztmetszet legfeljebb 600 x 600 mm.
A cikkben ajánlott eszközök
| eszköz | mire való a tűzgátló szerkezetben |
|---|---|
| SPECIALIST+ Állítható csavarmélységű mágneses bittartó csavarhúzó | kézi behajtás és pótlás állítható mélységgel |
| Specialist+ 10 részes PH2 bit készlet mélységhatárolóval | mélységhatárolós behajtás fúró-csavarozó géppel |
| Fiba Fuse Light&Slim üvegszövet hézagerősítő csík 5 cm, 75 m | üvegszálas hézagerősítés a legfelső rétegben |
| FibaFuse Double Strong hézagerősítő, 50 mm, 75 m | hálóval erősített üvegfátyol szalag a legfelső réteg hézagaiba |
| Glettvas dupla bi-flex 40 x 11 cm L’Outil Parfait | a hézagolóanyag felhúzása és simítása |
| BLS Zéró széria FFP3 szelepes pormaszk | légzésvédelem vágáskor és csiszoláskor |
A tűzgátló fal annyit ér, amennyire hűen követi a bevizsgált rétegrendet: egy elhagyott réteg, egy rossz csatlakozó csík vagy egy szembe fordított dugaljdoboz már egy másik, be nem vizsgált szerkezet.